Szeretettel köszöntelek a Természet és tanyavilág közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természet és tanyavilág vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet és tanyavilág közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természet és tanyavilág vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet és tanyavilág közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természet és tanyavilág vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet és tanyavilág közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Természet és tanyavilág vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Sokat arattam a nyáron, keveset háltam az ágyon
Ha kenyér nincs, semmi nincs. A gazdálkodó ember egyik legfontosabb feladata a mindennapi kenyér előteremtése. A gabona termesztése és feldolgozása nagyon sok munkát kíván a paraszttól, meghatározza egész évi gazdálkodási rendjét. A búzával való foglalatoskodás aratástól aratásig tart. Régen, ahol nyomásos rendszerben művelték a földet, a gabona learatása után ráhajtották a nyájakat a tarlóra. A jószágok jóllaktak, a trágyájuktól pedig pótlódott a talaj termőereje. Így pihent egy évig a talaj. Ahol váltógazdálkodást folytattak, miután behordták a terményt a földekről, vékonyan felszántották ekével a tarlót (53). Ősszel mélyebben is felszántották azt a talajt, amelybe október elején az őszi búzát vetették. Az Alföld éghajlata lehetővé tette, hogy a búza magja a talajban teleljen. Ám előfordult, hogy télen elfagyott. Ilyenkor tavasszal újra vetettek, tavaszi búzával pótolták a kárba veszett kenyérnekvalót. A kedvezőtlen időjárás később is ronthatta a termést. Ezért sokszor a búzát a más igényű rozzsal keverve vetették, gondolván, valamelyik csak jó termést hoz.
http://bakony-tajkozpont.blogspot.co.uk/
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!